DINNYEEEEH
Mert még él ez a blog, csak jól titkolja.



Nos, ha valami történt ebben az időszakban, az egy új év elkezdése volt. Új év, új kaják, újuló blog. Mert van új a Nap alatt.
Nostehát, a leves: mindentegybe karfiol-krumoli-vegyes tavaszizöldség leves, enyhe tojásleves aromával. Egyszóval, a szokásos. A második már annál inkább kecsegtető volt: makaróni-spagetti hibrid, ketchup nélkül, reszelt sajttal. Bár még nem jöttem rá, hogy az íz többségét a fűszerezett olaj adta, amiben tocsog, vagy netán a hús, amiből viszont nem sok szorult belé. De azért szeressük. És végül: DINNYEEEH *nomnomnomnom*. Friss, finom, ropogós, amibe még nem pisilt bele a Lőrinc, és olyan, ami piros és ha letörsz belőle darabot akkor nem ereszt le az egész mint egy rossz strandmatrac. Egy probléma merült fel, de ezt már szinte megszoktam az évek alatt: KEVÉS. (bár kaptam még egyet az egy mellé, attól még mindig).
Ennyi lenne a tanév első bejegyzése, ihaj-lőle.
Ça suffit Stanislaw!
Egy darabka menyország-utánzat
[társblogger jelentkezik]
Egyre jobb a kaja... [le fogom tagadni] De: a gulyás leves, ami még mindig hihetetlen, mert olyan izéé... összetevők: hús, krumpli, tészta(?!), víz, só, haj (ízlés szerint). mindenesetre finom, kenyérrel persze. [ott A Csíkostányér látható, ami mint tudjuk a Tányérok Népének egyik fiatal sarja]
És a lényeg megint a második fogás: aranygaluska! Nem csalás nem ámítás, kb. pontosan egy évvel ezelőtt kaptunk ilyet utoljára. Finom tésztaizék műdióval, és vízzel. Senkit se tévesszen meg a víz színe, az igenis víz ízű. Én szeretem a konyhásnéniket...
Az igazi
[társblogger jelentkezik]
Mai nap ebédfelhozatala:
- Remek letojás-leves, ami a Nagy Konyha irántunk táplált érzéseit hivatott kifejezni. Ez a leves mutatja mennyire nem érdekel senkit, hogy milyen ízű dolgot kapunk, hiszen ennek már egy jó ideje köményíze van, és én ezt nem értem...
- De most következik az igazi szenzáció: az egyetlen! az igazi! [a jótundér keresztanya...] A Székelykáposzta. Ez az igazi székelykáposzta, még az íze is olyan. Kevés tejföllel, de korlátlan mennyiségű kenyérrel, ami jó.
Ennyit mára.
[társblogger balra el]
Egy rövid, ámde fontos bejegyzés
Juhú
társblogger lesz itten kéremszépen.
ideje volt már frissíteni :D
Tally-ho~
Fehérjedús étrend
Mi is lehetne jobb annál mint amikor az ember villáján egy hangya mászkál felfelé? Hát az, ha három hangya teszi ugyanezt!
a fizika ártalmai
Ma annyi fizikát hallottam, hogy még a paradicsomos káposztát is megettem o_O
nem hiszem el, hogy már megint lusta voltam frissíteni
hmm... kéne egy társblogger, mert ez így nem lesz jó.
egyébiránt kaják alant, és mert szar a kedvem, rövid és értelmetlen megjegyzésekkel társítottam őket. káromkodásért nem kérek elnézést.
életjel (avagy egy hosszú bejegyzés következik)
Önsajnálatom keserű medréből kelletlenül kicammogva nekiálltam és feltöltöttem a kajákat.
címer
Íme a címer amit nem töltöttem fel, pedig még a blog.hu-s Sulimenzára kész volt. Ez van. Sprite!
A kaják amiket Zs. nagyon kedvesen lefényképezett nekem én pedig lusta voltam őket feltenni
Igen, egy lusta disznó vagyok, de ezt csakis én mondhatom magamra. Amúgy meg alant kaják
OFF
Ez itt egy hatalmas OFF (bár nem tudom, a saját blogomon ez annak számít-e)
ja hogy néha frissíteni kéne...
Kész, vége, feladom a lightboxszal való szórakozást és inkább majd linkelek. Ja, meg frissítem a kajákat.
Szóval, kínai. Fafülgombával (még mindig szeretem a gombát). Eredetileg sokkal kevesebbet és gusztusosabbat adtak, csak én már rákapartam Nolly kajáját az enyámre, mert ő nem szereti és én meg igen. Az viszont érdekelne, hogy a kínaiak honnan szedtek ananászt, mert ebben az is volt o_O
Ja, meg narancssárga ételfestéket. Mindegy, finom volt, a rizs meg szokásosan elcseszett.
Kíváncsi lennék, hogy a hajháló-nélküli-hajhullatós-konyhásnéniknek vajon életcéljuk-e, hogy a lehető leggusztustalanabbul dobják a kaját a tányérra. A sülthagymakupac alatt egy hús rejtőzik, megsúgom.
Hagymáról jut eszembe, eddig fogalmam sem volt róla, hogy a sülthagyma ilyen finom. Aztán mindenki ette és mondta, hogy finom úgyhogy megkóstoltam. És tényleg finom volt :o
Az első itt dokumentált kaja
Na már ez is megvan.
Ma ugye okt 6. = iskolai ünnepség = kényelmetlen ünneplőruha = finom kaja
...tegnapelőtt viszont tettem egy apró megjegyzést hogy a hétfői kajáról írni fogok. Úgyhogy itt ARRÓL lesz szó. [insert evil laugh here]
Ó igen, leves. Ezúttal frankfurti. Igazából itt most az a probléma, hogy én szeretem, tehát nem lesz ma fikázás. Roppanós virslikarikák, apróra vágott és puhára főzött káposzta, kellemesen fűszerezett lé. Kis tejföl kéne még és hmmm~~
A második meg grízes-lekváros tészta volt, porcukorral. Sajnos lekvár nem sok volt, de nembaj, mert ha elfogyott, Erős Pistát még akkor is lehetett rá tenni. Amúgy meg finom.
Na végre!
Nos kéremszépen ez itten a Sulimenza 2.0. Fél évvel ezelőtt már megvolt az elhatározás, hogy költözni kéne, most meg még végre is lett hajtva (juhú). Remélhetőleg ez most egy kissé kedvesebb és letisztultabb lesz, mint elődje volt; sőt, hamarosan jön még ide egy überfasza címer is (a kép Cellofan és Zsodoo kompozíciója), amit egyelőre lusta vagyok feltenni, mert.... mert utáááálom a lightboxot :(
Szóval ez volt itten az első bejegyzés, hétfőtől meg majd jönnek a kaják :Đ
